Ezúttal nem interjúval, sokkal inkább ajánlószerű riporttal jelentkezünk kerékpáros vagy vízi kalandot kereső utasaink számára. Nemrégiben volt szerencsém egy ötnapos út keretében Tarvisiótól Grado napfényes promenádjáig tekerni a Baraka csoportjával. Remek itiner, csodás tájak, finom kávék, még finomabb sörök – de a hab és a cseresznye a tortán a túravezetőink voltak (ki-ki döntse el, melyikük melyik? A hab vagy a koktélcserkó?)
”Az is jó!” – recseg a megerősítés a walkie-talkie egyik végén. „Akkor mehetünk!” Újabb kereszteződésen kelt át biztonságban a Friuli poros útjain kanyargó kerékpáros szerelvényünk. Elöl Róth Norbi diktálja az évek rutinjával megállapított, mindenki számára tartható utazósebességet, hátul meg Nedermann Zoli biztosít, mint egy seprűskocsi a bringaversenyek utolsó taktusaként. Jellemzően, mint az iskolai buszok leghátsó sorában, itt a végeken a legemelkedettebb a hangulat. Mert sztori mindig van. Mondjuk itt is, ott is – egypár évtizednyi közös munkából, tapasztalatból és megélésekből gyúródó hőseposzuk történetek végtelen sorát vonultatja fel, csak győzd követni őket! Persze a legjobbakra mégis csak az esti poharazgatások során derül fény. Ha a vacsora végén kezed ügyébe került egy pohár, nincs más dolgod, mint fülelni: mi történt egy határmenti, albán-montenegrói késdobáló söntésénél?! Rögtön két verziót is hallunk, mégis ugyanazzal a végkicsengéssel. Hőseink nemcsak, hogy túlélték a találkát, még új barátokra is szert tettek. Bár nagyobbak, szőrösebbek és kissé ijesztőbbek, mint a hazaiak.
Zoli és Norbi párosa bámulatos egyensúlyban, de világi lazasággal szervezi-rendezi a napi penzumot és a logisztikát: precízen tartják az itinert, figyelnek a bringások biztonságára, beiktatják a megállókat a jól bevált törzshelyeken, ahol a legolaszabb a kávé, legfinomabb a sör és legszebb a kilátás. Minden résztvevő úgy érzi, bárhogy is tekerjen, bármennyire nehéz éppenséggel, vagy könnyű az út, pofa- vagy hátszél van, mindig akkor érkezünk meg és oda, amikor és ahova kell.
Az út előtt olvastam egy afféle ars poeticát Norbitól: „Mint minden kiskölyköt, néhány évesen engem is megtanítottak szüleim biciklizni. Akkor történt valami köztem és a bringa között, ami a mai napig tart, és soha nem fog múlni. Eltelt néhány évtized, és a helyzet nem változott, és csak tekertem és tekertem. Róttam a kilométereket az utakon és az úttalan utakon egyaránt… ” a pedál csak forog”. Aztán beleültem egy kajakba … újabb függőség … Így már több, mint 30 éve járom a tájat belföldön, külföldön, két keréken és a folyókon, tavakon, tengereken… Ám mindez akkor értékes igazán, ha meg tudom osztani Veletek!”
És ők megosztják. Sok-sok év sportban szerzett tapasztalata segít mindkettőjüknek a fontos pillanatokban türelmesnek, határozottnak vagy épp támogatónak lenniük, de mindvégig könnyedek maradnak. Az utasok nem érzik, hogy nyomás alatt lennének. Nincs vasszigor – ez „csak” szórakozás, kikapcsolódás. Ez rajtuk is látszik. Bár az év 365 napjából szerintem ugyanennyit dolgoznak, utaznak és „pörögnek”, hiszen „mellékesben” többek között, a nagy népszerűségnek örvendő Old Lake Man Triatlon szervezői is. Mégis, mikor rájuk nézel útközben, tekintetük messzire réved, a tájat fürkészi és kétségkívül boldog. Persze, „ülőmunka” ez is, de nem egy irodai, ugye?!
Nyári szezonjuk zsúfolásig megtelik utakkal kajakon és kerékpáron. Csak győzzük mazsolázni a repertoárt! Vízen Magyarország folyóin, a cseh Moldván vagy Montenegróban, míg kerékpáron Isztriától a Garda-tavon át a holland tulipánok földjére és vissza az Alpokba, majd Bécs, Pozsony és Passau legjobb kerékpáros sztrádái-ig. A kikapcsolódás, feltöltődés és az élményszerzés garantált. Minden bizonnyal azt kapod tőlük, amire befizettél.
A mediterrán életérzés magukat a srácokat is elragadta a mindennapokban. Az egyik a balkonon neveli olajfáját, a másik meg paradicsomot szárít, olajat sajtol, nagyüzemben gazdálkodik. Nemcsoda hát, hogy amolyan polihisztorként mindenről van véleményük, bármiről készek vitát nyitni, érdemi beszélgetést folytatni és nem átallnak újabb és újabb, megtörtént (és majdnem úgy megtörtént) események alapján íródott anekdotát felemlegetni.
Kedves Utasaink, ezeknél jobb érveket aligha találok, hogy meggyőzzelek titeket: pattanjatok nyeregbe vagy kajakba, és utazzatok a fiúkkal!
