A skandináv irodalom szakajtónyi könyvvel kényezteti el az olvasás szerelmeseit. Az elmúlt években sorra kerültek a könyvesboltok, könyvtárak polcaira a szépirodalom, a különböző kortárs művek, skandináv krimik, ifjúsági regények, sagák, mitológiai történetek újabb és újabb északi „képviselői”. Karl Ove Knausgård, Jonas Jonasson, Jo Nesbø vagy a Harisnyás Pippit megformáló Astrid Lindgren letehetetlen kötetekkel ajándékozták meg a jelen- és egyben az utókort is. Norvégiába vagy Lappföldre tartó utasainknak szemezgettünk az olvasnivalók között.
Rögtön jöjjön a kakukktojás egy nem skandi szerző, Amerikában játszódó művével. Dieter Kreutzkamp neve jól cseng kalandor körökben, ami nem lehet véletlen, hiszen korunk egyik legjelentősebb utazójáról van szó. A német író útjai öt kontinensen, összesen négy évtizedet ölelnek fel – ebből 12 évet felesége és lánya társaságában töltött el, részben a sarkkörön. Bár Huskykkal Alaszkán át című művének színhelye csupán szélességi köreiben egyezik meg Skandináviával, mégis a szánhúzó kutyák világát bemutató kötete akár a norvég vagy lapp vadonban is íródhatott volna. Kreutzkamp családjával több, mint 5000 kilométer hosszú utat tett meg huskyk húzta szánon, keresztül-kasul bejárva Alaszkát, többek között a híres Iditarod kutyaszánhúzó versenyen is tiszteletüket téve. A szerző részletesen bemutatja az ezermérföldes, Anchorage-től Nome-ig tartó versenyt, érintve annak történelmi hátterét, a szellemi és fizikai kihívásait, valamint a lenyűgöző szépségű tájat éppúgy, mint a szürke – azaz errefelé inkább hófehér – hétköznapokat.
A modern Oslo sötét oldalának megismerésére vágyó utasainknak ajánljuk a norvég krimipápa, Jo Nesbø tizenkétkötetes nordic-noir sagáját. A zűrös gyilkossági nyomozó, Harry Hole ügyeit bemutató sorozat az 1997-es Denevéremberrel vette kezdetét, de a nemzetközi hírnév „csak” a 2007-es, megfilmesített Hóembert követően érte utol. Népszerűsége azóta is töretlen, ennek a tucatnyi kötet, és a 2023-ban megjelenő Végtelen is ékes példája. Aki nem irtózik a véres bűnügyektől és kíváncsi egy tagbaszakadt, szőke norvég szabályokat áthágó, agyafúrt nyomozási stílusára, az aligha találhat jobb alternatívát a ködös téli napokra.
Végezetül mesék – nem csak gyerekeknek. Zacharias Topelius a finnek legnagyobb meseírója a 19. században alkotott. Topeliusnak elévülhetetlen érdemei vannak a finn irodalom és egyáltalán a nemzeti identitástudat kialakulásában. Az újságíró-történész gyűjtőmunkájának hála a Finn és lapp mesék kötetből megismerhetjük többek között Adalmiina gyöngyét, a sarki fény legendáját és az Imatra vízesés születésének történetét is, de megjelennek a mély szimbolikájú, természetközpontú számi hagyományok is. Bármelyik háztartásban kapóra jöhet, mikor Mátyás-király, a Kuflik, no, meg Bogyó és Babóca a végső kiégés felé terelgetik magyar anyák és apák tömegeit.
Útajánló:
